2012. november 28. szerda komment
Myloval az élet  - Kalmár Panka és egy herba szempárna igaz története

Myloval az élet - Kalmár Panka és egy herba szempárna igaz története

champaignePROD.JPGVolt egy korszak az életemben amikor annyira zaklatott voltam, hogy nem igazán ment az alvás. Próbáltam mindent: esti masszázs, nyugtató, esetenként altató teakeverékek, levendulás aromaterápia, kádfürdő, és ami változás lett, az az, hogy el tudtam ugyan aludni, de mint akit agyonvertek, éjjel 2-3 között mindig felébredtem. Egy idő után már azért nem tudtam aludni, mert azon stresszeltem, hogy nem tudok aludni. Tipikus. Nos, hát van olyan, amikor az ember szánalmasba csavarja saját magának gyártott problémákkal az életét, és ez nem hagyja aludni. Annyi legyen a mentségem, hogy éppen túlestem egy restart gomb megnyomáson, amikor is könnyes búcsút vettem volt kollégáimtól, ami egyszerre jelentett egyrészt megkönnyebbülést, mert már tényleg baromira terhes volt egy agyonfrusztrált 4-es főnöki gárdával dolgozni, amiből 3 nő volt (vagy valami ahhoz hasonló),  1 pedig pasi, de az is csak mímelte a nemi identitását. Esetenként mindenképp. Másrészt jelentett egy nagy adag félelmet, hogy akkor mostantól hogyan is lesznek a dolgok, és ez az én biztonságra vágyó lényemet nem kicsit viselte meg. Hálisten hamar elmúlt ez a korszak. A nagy része azért, mert elkezdtek jó dolgok történni velem, ami erőt adott, másrészt találtam egy szuper dolgot, ami segített a nyugodt alvásban. Ő MYLO. Minden szempárnák legjobbika.

MYLO-t egy barátunk lakásán vettem először kézbe. Felmentünk egy kicsit feelingelni Süveg Ári és Kalmár Panka barátainkhoz, amikor is belebotlottam a világ egyik legjobb szemfedőjébe. Azóta már több helyen is láttam, mindenféle kézműves vásárokon, de biztosan állítom: Panka Mylo-ja a legjobb, mert pihe-puha, nem döfi át alvás közben egyetlen kósza tönkölymaghéj darabka sem a szemeket és olyan isteni az illata, hogy belerészegedik az is, aki szerint az élet csak józanul szép. Hangsúlyozom: NEM VAGYOK elfogult. Rengeteg ismerősöm van, akik mindenféle termékkel elkezdtek megkeresni, hogy írjak róla, és akkor most vállalva a megkövezést kijelentem itt helyben: csak arról írok, amit egyrészt tényleg próbáltam, másrészt amiben hiszek is. Csak azért, hogy jófej és cuki ismerőse legyek az egész világnak, nem fogok írni semmiről. Pusztán azért fogok írni valamiről, mert adni merem hozzá a nevem.

Szóval Panka igaz története a MYLO-val itt olvasható. Én kérdeztem, ő pedig válaszolt. Nem húztam belőle, mert szerintem így hiteles, így Pankás, így MYLO-s. Őszinte, szerethető és még hasznos is:) Használjátok bátran.

UH: Panka, hogyan pattant ki a fejedből az ötlet? Volt ami inspirált, külföldön esetleg már láttad, vagy itthon?

KP: Áron (barátom, szerelmem, élettársam..:) ) kért meg rá, - ha már kerülgetjük itt a szoba közepén ezt a csodás varrógépet - csináljak már neki egy szempárnát, mert egy barátjának vettek viccből és állítólag nagyon megszerette. A valós igény nálunk azért merült fel, mert az akkor még új lakásunkban nem volt függöny (azóta sincs :S), a nap viszont minden hajnalban az orrunk hegyénél kelt fel. Ez gyönyörű jelenség, kár, hogy általában túl korán történik meg...Tehát elindult a gondolat, hogy igen, jó lenne, de mindenképp valami természetes anyagot kéne beletenni és persze jól is nézzen ki! Nekem is volt korábban egy szempárnám, amiben például tönkölybúza volt, egy sima tasakban. Szerintem soha nem használtam, valószínű mert olyan jellegtelen volt, hogy nem jutott eszembe. És mert nem is tudtam, hogy milyen jó, bár párnának csak olyat használok! Tönkölypelyva töltettel.

mylo_arts2product.jpgUH: Mennyi ideig kísérleteztél, míg ez a végleges forma és anyag kialakult?

KP: Nagyjából egy fél évig. Az első darabok szörnyen rondák voltak! Volt különböző méret, tasak variációk stb. Teljesen le akartam egyszerűsíteni, hogy csak az anyag domináljon. Közben, hogy mi kerüljön bele. Azért választottam a lenmagot, mert imádom! Mert nagyon finom és szerintem gyönyörű, ami persze itt nagyon nem lényeg, de azért mégis jobb érzés :) Épp ésszel azért, mert (az volt itthon :)) a kis szemek jól rá tudnak formálódni az arca és ami a lényeg, nagyon jó hőtartó! Ezért lehet simán hűteni és akár melegíteni is. Persze, ha már meg lehet tölteni akkor miért ne rakjunk bele levendulát!! Amitől aztán nyugodtan bódulatba kerülünk, hogy sajnos sosem tudunk felkelni :D Az anyagnál kizárólag az volt a fontos, hogy tiszta pamut legyen, azon belül is minél vékonyabb, hogy a kis magok jobban jobban érvényesüljenek. Na meg a szín és a minta! A dobozzal volt a legtöbb gond. Színes legyen, vagy ilyen-olyan? Végül maradt a sima, natúr, újrahasznosított papír.  Az most úgyis olyan trendi :) A lényeg, hogy tényleg nem szeretettem volna szemetet termelni, így ha már annyira kívánkozott hozzá valami csomagolás, akkor az már legalább legyen olyan, ami majd a - ez jó lesz még valamire - darabok között kallódhat a lakásban.

UH: Miért Mylo a neve? Gondolom a my pillow szókapcsolat, de azért rákérdezek...:)

KP: My love! Van egy szám, amiben egy mély férfi hang azt dúdolja, hogy mylooooo , ami igazából my love, csak tényleg úgy lehet hallani. Nem tudom a szám címét és egyszer kértem az Áront, tegye már be azt a számot, azt a Mylo-sat! Innentől kezdve ránk ragadt a Mylo név. Vagyis egymás között úgy hívtuk egymást, hogy Mylo. Aztán varrtam neki pl. nadrágot, aminek csináltam cimkét és belhímeztem, hogy Mylo. Így amikor jött ez a dolog és ültünk a kanapén, hogy mi legyen a neve, egyértemű volt: Mylo. Az meg már csak pont volt az i-re, na meg színtiszta véletlen, hogy kijönnek vele ezek a szókapcsolatok.

UH: Hogyan csinálod, hol készíted? Honnan szerzed be hozzá az alapanyagokat?

KP: Mindent otthon csinálok. Szabok, vágok, varrok, töltök, kötözök, csomózok és hasonlók. Persze nem darbonként, hanem szakaszosan, darabokra bontva az egyes munkafolyamatokat.Az alapanyagokat itthonról szerzem be. Sajnos még nem tudok nagyobb tételekben vásárolni, így ez elég sok időt vesz igénybe és persze költség szempontjából se mindegy. A levendulát és lenmagot is magyar termelőktől rendelem. A doboz az egyetlen, ami nem saját készítésű, azt külön gyártatom, illetve most már csak a darabokat, amit utána össze kell ragasztani. Ezt most a bátyámra hárítottam:)

UH: Pontosan milyen termékeket készítesz a Mylo-n belül?

KP: Alapvetően mindegyik szempárna lenmag és levendula keverékével van töltve,de a levenduláson kívül csinálok kamillásat, vagy mentásat. Ezeket inkább csak külön megrendelésre, mert főleg a levendulásat keresik. Jövőre lesznek majd újdonságok.
 

UH: Mi a legnehezebb abban, ha az ember herba business-be vág bele?

KP: Most éppen az, hogy szinte elfogyott Magyarországról a levendula!!!! Ez így karácsony előtt elég rosszul érintett, de szerencsére úgy tűnik sikerül szereznem. Ebben az évben iszonyatosan megugrott rá a kereslet, az új termés pedig csak jövő júliusban várható.Gondolom jól felmegy majd az ára.
 

UH: Ki segít, segített neked a legtöbbet a MYLO projekt-ben?

KP: Áron segít mindenben, amiben csak tud :) De komolyan, ő csinálja az összes csodálatos grafikai munkát!

UH: Jövőbeli tervek? Van-e esetleg olyan projekt, amihez befektetőt keresel?

KP: Több nagyobb tervem is van a jövőre, amikhez sajnos nagyon is jól jönne egy befektető! Mindenképpen szükség lesz egy műhelyre és a Mylo-k készítését, de legalább egy részét ki kell adni a kezemből, addig nem tudok nagyobb megrendelésekben gondolkodni.
 

UH: És egy herbagondolat, kb. bármiről, útravalóul az olvasóknak:)

KP: MYLO-t MIDNENKINEK!:)

Képernyőfotó 2012-11-28 - 12.08.41.jpgfotó: Kalmár Panka 

Ha többet szeretnétek megtudni a MYLO-ról, akkor kattintsatok ide!:)

Kommentek