2012. november 14. szerda komment
Szabó Gyuri bácsi - A bükki füvesember és a magyar valóság

Szabó Gyuri bácsi - A bükki füvesember és a magyar valóság

"Sárkány ellen sárkányfű". Így reklámozta kedvenc gyerekkori bábjátékom Sárkányfűárusa a gyógyító növényeket. Hogy mit jelent ez nekem? Élőt gyógyítani az élővel, ez mára  e gyerekkori emléknek az üzenete. Ha egy kicsit jobban belegondoltok, másként nem is lehetséges ez, a világ rendje, hogy a természet és az ember egymással jóban legyen. Erről szól szerintem az Avatar is:), de erről szól végső soron minden: a technológia nem helyettesítheti hosszú távon a természetet. Persze én is el tudom képzelni, hogy a nem olyan távoli jövőben "kiránduló - szimulátorok" helyettesítik majd az erdei sétákat és egyetlen gomb benyomásával bazsalikomot szagolgatunk begerjedve. De egyelőre és hálistennek ez még nem érkezett el, kis hazánkba semmiképpen, így továbbra is a magyar valóságot helyezem fókuszba és az abban élő, nagy titkokat tudó füvesembereket. A számuk maroknyi. Most következzen a legismertebb: Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember.

Gyuri Bácsi

A nevével akkor találkoztam először, amikor egyszer családi ebéden voltunk Szaszával, és éppen még friss infóként hordoztam magamban a tényt, hogy sok kicsi alien költözött be  igencsak becses petefészkembe. Persze ez már nem most volt, nem is olyan rég, de ki emlékszik már arra ugye. A lényeg úgyis az, hogy valahogy ehhez kapcsolódva bökte ki valaki az ebédlőasztalnál, hogy "Hát aztán Gyuri bácsiról hallottatok-e?". Válaszom a bandzsítós bociszem nézés volt. Persze, hogy nem, hiszen mint később kiderült, az átlagéletkor a rajongói között olyan 50-70 éves korra tehető. Khm. Ez nem az én korosztályom. Ezért is tartom fontosnak, hogy itt és ezen a fórumon meséljek róla és terjedjen a herbaige.

Szabó Gyuri bácsi 83 éves és még a nagymamától hordozza a gyógynövények titkait, aki a saját nagyanyjától kapta a tudást, aki a saját nagyanyjától és így tovább. Vagyis mindent összevetve a Gyuri bácsi fejében lévő információk  kb. 1000 éves múltra tekintenek vissza. Elhihetitek, hogy nagyon kevés olyan ember él ma Magyarországon, aki ebben a témában hiteles és ősi információk birtokában van. Ő az egyik. Györgytea néven csodálatos és valóban hatékony gyógynövényteákat és teakeverékeket forgalmaz, gyógynövénytúrákat szervez, előadásokat tart, de úgy, hogy minden pillanatban amikor hallgatom, azt érzem: hogyan fogadhatnám ezt az ölelni való idős bácsit örökbe?

Tőle tudom például azt, hogy a régen táltosoknak nevezett gyógyító emberek éppen úgy tudtak agyat műteni, mint az egyiptomiak. Magyarországon ma 48 olyan koponya van, amin látszik a műtét és az is, hogy a műtétek után bizony még hosszú évekig éltek... Azért ennél a résznél igencsak elkerekedett anno a szemem, hiszen én manapság is úgy mennék bele egy agyműtétbe, hogy sehogy.

Tőle tudom azt is,  hogy a székely és csángó hagyományok szerint a természetes alapanyagokból készült szilvalekvár képes meggyógyítani a hererákot és a vastagbélrákot. Vagy azt, hogy a két világháború között 3 millió koldus országának hívták Magyarországot, amikor az embereknek annyira nem volt pénze, nem volt biztosítása, és még az orvos is kevés volt, hogy nem volt opció gyógyszereket vásárolni, ellenben betegséget megelőzni: igen. Így azokban az időkben nagyon megugrott a gyógynövényhasználók száma. Csak aztán a jóléti társadalom és a kényelem újra utat tört, és mi szépen lassan megint elfelejtettük a kincset érő természetet.

gyuri bácsi2a

Vagy azt, hogy mennyire rosszul eszünk. Mármint technikailag is:), nemcsak a könnyen elérhető ételek minőségét értve ezalatt. Nem rágunk.  És tényleg.Ha belegondolok, én kb. és max. 5 perc alatt termelem be a legjobb kajákat. Vagy még annyi sem. Szasza csak úgy lesi néha, hogy burkolok. Pedig nő vagyok, de egyszerűen mohó és hedonista, mint sokan mások. Legalább 40-szer meg kellene rágni egy falatot, mert előemésztünk a szájban, és akkor a gyomorba már nem egy nagy falat kerül le, amit sokszoros túlterheltség megdolgoznia. Emellett pl. ha több ideig van a szánkban egy falat, akkor egyrészt jobban fertőtlenítjük az ételt a kis mikroorganizmusoktól (ha lenne benne), másrészt nem is hízunk olyan könnyen, mivel nem tudjuk túlenni magunkat, hiszen lassabb evésnél még ha csak háromnegyedig van is a gyomrunk, akkor is úgy érezzük, hogy már tele van. Ha jól megrágtuk, jó a savtermelésünk, a koleszterin szintünk is  jó lesz, de ha nem, akkor rosszul indul az emésztés, a felszívódás is, és onnantól kb. megette a fene.

Egyszóval Szabó Gyuri bácsit meg kell ismernetek. Szerencsére most hétvégén lesz egy előadása Budapesten, az ELTE Kongresszusi Központban (XI. kerület, Pázmány Péter sétány 1/a), 13 órakor. Részleteket itt találhattok:

Facebook oldalán pedig mindenféle témában találtok füvesember tanácsokat, videókat, érdemes követnetek! Itt:

Búcsúzóul kiemelném, hogy Gyuri bácsi NEM orvos. Ha valakinek pl. komolyabb fizikai elváltozása van egy betegségtől, akkor azt fogja javasolni, hogy menjen el dokihoz. De ha nem akarjátok, hogy ez valaha is bekövetkezzen, akkor érdemes előre gondolkodni, preventív. Én tudom, hogy ez nehéz. De azért nem adom fel, és abban bízom, ha ilyen gyakran leírom, akkor legalább nekem sikerülni fog egyszer.:) Folyt. köv és éljen Gyuri bácsi!

Kommentek