2012. november 01. csütörtök komment
Közösségi kertek - veteményest Mindenkinek!

Közösségi kertek - veteményest Mindenkinek!

Anyámon kívül nem sok embert ismerek, aki nem vágyik csak egy picinke saját földdarabra, egy konyhakertre, ahol kedvére ültetgethet magának fűszernövényeket, koktélparadicsomot, citromfüvet vagy bármit, ami terem neki annyi friss zöldséget és fűszernövényt, amit utána a konyhaasztalra téve dagadó mellel így aposztrofál: "Ez a saját termésem." Ezt viszonylag nehezen tehette meg eddig városlakó nemzedékünk, mert hát ugye az otthon, iroda, otthon tengelyben mindenképpen több a szmogszagú beton, mint a szabad földfelület. Ennél is kevesebb a nagyméretű terasz, ahol mondjuk ládákba elkülönítetten sarjadhat a konyhakerti lét csírája.

A leleményesség persze határtalan, olykor az egetverő hülyeségek mellett egész jó kezdeményezéseket is megszülünk mi emberek. Már aki persze veszi rá a fáradtságot. A KÉK (Kortárs Építészet Központ) például vette és már több mint egy éve Budapest szerte mozgalmi jelleggel hoznak létre ún. közösségi kerteket.

Community garden1.

MI ennek a lényege? Használaton kívüli területeket, melyeket maximum a kutyások - vagy még azok sem -  laknak be, magánemberek önkéntes közössége szépen művelésbe vesz, parcelláznak, természetesen a terület nagyságához mérten. Ide csak az járhat be, aki kertgazda lett, amit pályázat útján lehet elérni, vagy ha a KÉK-en kívül intézitek, akkor közvetlenül a területtulajdonos engedélyének megszerzésével. Ha megvan az engedély, máris Tied lehet mondjuk a 66-os parcella. Már ahol van annyi. Így jött létre pl. a Millenárison a Lecsós Kert, a nyóckerben a Grund Kert vagy a Corvin Sétányon a Leondardo Kert.

A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére nyúlik vissza, mikor első körben Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kert született. Az emberek elhagyatott foghíjtelkeken, városi udvarokon termesztettek haszonnövényeket, hogy segítsenek magukon és az önellátás útját taposva valahogy magukhoz térjenek. Ezek a Victory Gardenek, vagyis „Gyõzelmi kertek” aztán Amerikában és Európában is megjelentek. A mai értelemben vett közösségi kertek gyökerei a 60-as évek mozgalmainak köszönhetőek, ekkor született meg az olyan „community garden” gondolata, ahol az élelmiszertermelés mellett a fõ cél a közösségépítés, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt. Kanadától, Európán át egészen Új- Zélandig művelnek ilyen kerteket. Most már nálunk is.

Community garden2

Aki aggódna amiatt, hogy dehát a szmog, meg az ónos eső, meg úgy eleve a környezet akár mérgezővé teheti ezeket a veteményeseket, azoknak megnyugtató hír: friss talajba kerülnek a növények és nem a Hungária körút egyik buszsávjáról beszélgetünk éppen, vagy a Nyugati tér egyik csücskéről. Tippként ajánljuk, hogy azért nézzetek körbe a saját lakóházatok tetején is, hátha akad erre ott is lehetőség és hely, a tetőkert is pont ugyanolyan jó ugyanis, mint egy foghíjtelek. Az más kérdés, hogy egy lakóközösséget meggyőzni erről mennyire könnyű feladat. Kemény az élet. Ha pedig más út nincs, marad az otthoni konyhakert. Mert flower changes everything!:)

Community Garden3

forrás: www.kozossegikertek.hu, www.urbangardenmagazine.com

 

Kommentek